Bakonyi Béla 1914-ben született Szikszón. Három éves volt, amikor Abaújszántóra költöztek. Elemi iskolái elvégzése után a miskolci Fráter György Főgimnáziumban folytatta tanulmányait, ahonnan felvételt nyert az Egri Érseki Tanítóképző Intézetbe. Itt lelkes, aktív tagja lett az intézmény 80 tagú zenekarának. Egerben vált élete értelmévé, meghatározó tényezőjévé a zene, az ének, a hegedű szeretete, mely érzés egész életén keresztül elkísérte, s betöltötte dolgos hétköznapjait.

A főiskolán tudatosan kezdte el felkészülését majdani hivatására, a zene és a népművelés szolgálatára.

A „Háromnegyed évszázad a zene szolgálatában” című önéletrajzi ihletésű könyvében Béla bácsi maga szegődik pályája tollnokául. A kötet sorai között és a fotókon megelevenednek azok az évtizedek, amikor Béla bácsi a gyermek-, vegyes pedagógus kórus- és munkáskórusaival rendezvényről rendezvényre járt, s gyönyörködtetve nevelt a zene, a dal szeretetére. Kórusaival sikert sikerre halmozott, többek között 1964-ben „A megye legjobb énekkara” címet érdemelte ki kórusával. A szakmai sikerek közben családot is alapított, majd 1952-55 között ének-zene tanári oklevelet szerzett. Munkásságára felfigyelve 1957-ben kinevezték az abaújszántói járás népművelődési felügyelőjévé. A pávaköri mozgalomnak 1968-ban lelkes művelője és támogatója lett. Tanári munkássága mellett igazi népművelő és jeles népdalgyűjtő is volt, neki köszönhetjük többek között, hogy a cekeházi Sivák Barnabás által tolmácsolt népdalok az utókor számára is megőrződtek.

Életének, tevékenységének középpontjában a zene állt – fontosnak tartotta a zene tanítását, oktatását, így évtizedek keresztül sok-sok gyerekeket tanított szolfézsra, hangszeres zenére. Számukra szervezte meg évről-évre a növendék záróhangversenyt, ahol az általa felkészített gyerekek mutatták be tudásukat szüleiknek és a vendégeknek.

S mindemellett rendszeresen publikált - tudósított szűkebb pátriánk eseményeiről a megyei lapokban -, s számos honismereti tárgyú könyv jelent meg tollából; feldolgozta a Csizmadia céh múltját, elkészítette Jászay Pál történetíró monográfiáját, mindezek sok-sok búvárkodást és hatalmas elkötelezettséget jelentenek Abaújszántó iránt, bizonyítva azt, hogy bár Szikszón született, mindig is abaújszántóinak vallotta magát, ezer szállal kötődött településünkhöz. Bár élete utolsó éveiben már betegeskedett, korát meghazudtoló energiával végezte a zeneoktatást, vett részt településünk életében.

2001. szeptemberében bekövetkezett halála megrázó eseménye volt szűkebb s tágabb pátriánknak egyaránt. Utolsó útjára elkísérték volt kollégái, tanítványai, tisztelői.

A zene szolgálatában eltöltött évtizedek méltó megbecsülése az, hogy a Zenetanoda felvette Bakonyi Béla nevét. E gazdag életpálya elismeréseként avatták fel , Motsilnik Tibor művésztanár által elkészített – Bakonyi Bélát, ábrázoló domborművet, melynek méltó helye a Helytörténeti Gyűjtemény, itt őrizzük továbbá a nyomtatásban megjelent műveit, s a család által felajánlott tárgyi emlékeket.