Polgármesteri köszöntő

Abaújszántó története

A város fekvése

A város címere /képtár/

Kistérségek

A város kapcsolatai

A város nevezetes szülöttei

Civil szféra

Egyházi élet

Közbiztonság

Közműhálózat

Természetvédelem

Borkultúra

Kapcsolódó linkek

Műemlékek

Látnivalók /képtár/

Üdülés-pihenés

Kirándulás

Vendéglátás

Sport

Kiadványok

Rendezvények

Művelődési Ház

Teleház, e-Magyarország

Tourinform iroda

Hegyalja Televízió

Fesztiválok

Városnap

Prospektus

Kapcsolódó linkek

Polgármesteri Hivatal

Képviselő testület

Kisebbségi Önkormányzat

Bizottságok

A várossá válás útján...

Főépítész

Fejlesztési tervek

Statisztikai adatok

Gazdálkodás

Kapcsolódó linkek

Ipar

Kereskedelem és szolgáltatás

Mező- és Erdőgazdaság

Cégek, vállalkozások

Ingyenes apróhírdetés

Kapcsolódó linkek

Fontos telefonszámok

Egészségügy

Szociális ellátás

Oktatás

Közlekedés

Pénzintézetek

Kapcsolódó linkek

Önkormányzat hírei

Aktuális

Apróhírdetés

Kapcsolódó linkek

Iskolák

Óvoda

Művelődési Ház

Orvosi rendelők

Őszi Napfény

Védőnő

Tűzoltóság

Polgárőrség

Rendőrség

Kapcsolódó linkek

Vendégkönyv

Fórum

.:Üdvözöljük Abaújszántó honlapján:.

                                                                               

Vendégkönyv Intézmények Hírek Közérdekű Gazdaság Önkormányzat Turizmus - Szabadidő Abaújszántó

Burián József

 

(1921-1987)

Burián József mint pedagógus család első szülöttje látta meg a napvilágot 1921. február 7-én Felsődobsza községben. Három testvér között ő volt a legidősebb. A családi hagyományt folytatva ő is pedagógus lett, miután elvégezte a miskolci „Fráter György” Katolikus Gimnázium 4 évfolyamát majd az egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző 5 évfolyamát. 1940-ben szerezte tanítói diplomáját. Szakképzetségével csak mint egy három hónapot taníthatott szülőfalujában, mert 1940 decemberében sorkatonai behívót kapott, Mármarosszigetre az I. Hegyi Tűzér Hadosztályhoz.1942-től a keleti fronton, a Donnál szolgált, ahol 1943-ban támadás során váll-és nyak- sérülés érte sorozatlövő fegyvertől; hadikórházba került. Felgyógyulása után 1944-től újra hadműveleti területre vezényelték, ismét a keleti frontra. Ez alkalommal hadifogságba esett, ami 3 év 65 napig, összesen 1160 napig tartott. Helyszíne a volt: Szovjet Grúz Köztársaság fővárosa, Tbiliszi. Fogságból való szabadulása után 1948-1949-ig először Felsődobszán kezdett el tanítani, majd 1949-től nyugdíjazásáig Abaújszántón volt pedagógus, illetve párhuzamosan folytatott társadalmi tevékenységet. 1949-ben házasodott. Felesége szintén pedagógus. Két fi gyermeket neveltek fel. Fiaik egyike igazolhatóan követte a családi hagyományt azzal, hogy fúvós zenekarba került mint a Magyar Néphadsereg tisztje. Burián József tanár úr 1951-től a nyíregyházi Tanítóképző Főiskolán orosz nyelvtanári szakon tanult tovább és képesítést szerzett. Pályája egyik csúcspontjaként értékelendő, hogy Encsi Járásban felügyelő lett. Közéleti szerepvállalásának kiemelkedő teljesítménye volt az a közreműködés, melyet a helyi Sajtüzem megszűnése után azért vállalt, hogy sok helyi lakos ne maradjon megélhetés és munkahely nélkül. Személyesen segítette a Fővárosi Kézműipari Vállalat új üzemegységének nagyközségünkben való telepítését. Ez az üzem teljesen új létesítmény, mely ma is több helyi lakosnak ad állandó munkalehetőséget. Burián József tanár úr pályáját színesítette az ifjúsághoz való kapcsolata az úttörő mozgalmon keresztül, melynek hosszú időn át vezetője volt.