1918-ban Kassán született. Édesapja Bakonyi Sándor pénzügyőri főszemlész volt, az Abaújszántói járás pénzügyőri szakának a parancsnoka.

Elemi iskoláját az abaújszántói elemi iskolában végezte, majd a négy polgárit szintén Abaújszántón a Római Katolikus Szent Imre Polgári Iskolában.

Művészeti hajlamai már az iskolában kibontakozóban voltak, ének és tánc vonatkozásaiban. Lánykorában az Abaújszántói Járás Katonai Kiegészítő Parancsnokságon dolgozott, mint nyilvántartó.

Itt ismert meg férjét Czeglédy Károly főhadnagyot, egy ausztriai fogolytáborban esküdtek örök hűséget egymásnak. Fogság alatt született egy fiúgyermekük Csaba.

A háborús házaspár egy gyermekével 1947-ben jött haza.A község művelődési otthonának lett igazgatója. Egy hívatás, melynek indítéka a szív, a lélek és a nép szeretete.

Szántó „Manyuka nénije” nem ismert lehetetlent. Gyermekszeretete megnyilvánult a kultúrotthon gyermek-foglalkoztatás szakkörének vezetésében. Minden héten egy délután a gyerekeké volt. Az agyagmunka minőségi szinten történő kivitelezése a gyakran látott kiállításokkal bizonyította a gyermekszakkör eredményességét. A legkiválóbb munkákat elvitték Rózsa Valika hivatásos kerámikus művész műhelyébe, s ott az elektromos kemencében színes kiégetésre került a gyerekmunka, melyekben minden szemlélő gyönyörködött. Ugyanilyen hozzáállással segítette és vezette a többi szakköröket is. A legnagyobb teljesítményeket mutatta a színjátszókör a néptánccsoport és a népi zenekar. Amikor már művészete csúcsát elérte a csoport, Manyuka összevonta a: népi zenekar, énekkar, néptánc csoport szakköröket és megalakította az Abaújszántói Népiegyüttest. Megyénk sok településén szerepelt a híres szántói látványos művészegyüttes. Nem tudtunk volna ilyen eredményeket felmutatni, ha az akkor Abaújszántói Járási Tanács Elnöksége nem adott volna meg minden támogatást: ruhák, hangszerek beszerzése, utaztatás vonaton vagy autóbuszon.

A Megyei Tanács a kultúrversenyek 10 éves jubileuma alkalmából meghirdette előzetes szűrések alapján az énekkarok megyei döntő hangversenyét.. A bemutató döntője a Miskolci Nemzeti Színházban volt. Híres műveket adott elő az énekkar. (Verdi Trubadúr operából a „Cigánytáncot”, Bárd-os „Hajdútánc”, Muszorgszkij: Borisz Goudonov operájából „Forradalmi kórust” a művet zongorán kísérte Róna Frigyes a Miskolci Nemzeti Színház karnagya.). 20-nál több kórus versenyzett. A 60 tagú Abaújszántói Vegyeskar nagy reményekkel indult komoly előkészület után a döntőre. Segítséget nyújtott a művek színvonalának bemutatásához Galánffy Lajos zongoraművész és Róna Frigyes. Abaújszántó Művelődési Ház vegyeskórusa Borsod városait megelőzve a Budapesti Zeneakadémiai zsűri ítélete és minősítése alapján megkapta:” A megye legjobb énekkara” kitüntető címet, a dicsőségzászlót. Ceglédi Károlyné vérbeli népművelő volt, legjobb érdemei:

Megalapította az Abaújszántói Helytörténeti Múzeumot. Hónapokon keresztül a gyermekszakkörével járta Abaújszántó utcáinak házait, s a múlt emlékeit a múzeum részére összegyűjtötte.