Dr. Kalocsay Kálmán mint az orvostudományok és az eszperantó mesterséges világnyelv professzorát tartja számon a tudományos és az irodalmi élet. Sőt; nyugodtan állíthatjuk, hogy a világ.

1891. október 6 - án született Abaújszántón. Élete legnagyobb része nem szülőhelyén zajlott. Egy innen elszármazott középiskolai tanár kutatásai alapján derült fény arra - épp az eszperantó nyelv kapcsán - hogy Abaújszántónak ilyen híres szülöttje volt. Így jött létre a Kalocsay emlékszoba a Helytörténeti Múzeumban, mely a személyes tárgyait is őrzi. A hagyományápolás hívta életre a 70 - es években az eszperantó világtalálkozót, mint nagy visszhangot keltett helyi rendezvényt. Ennek alkalmával került a Szent István téri parkba, az Idősek Napközijének épülete elé, majd a Takarékszövetkezet elé a máig látható bronz mellszobor, mely híres szülöttünket ábrázolja.

Dr. Kalocsay Kálmán életművéhez tartozik, hogy 1916 - tól 1967 - ben történt nyugdíjazásáig a fővárosi László Kórházban dolgozott mint gyakorló orvos és orvosi szakíró. Főleg a fertőző betegségekről írt szakkönyveivel szerzett magának elismerést.

1921 - ben és 1922 - ben már eszperantó nyelven publikált verseket. Egy folyóiratot maga alapított. Fő feladatául a magyar irodalom klasszikusainak eszperantó közvetítő nyelven történő megismertetését tűzte ki maga elé. Ezzel a céllal sikerült legértékesebb vállalkozásai: Petőfi Sándor János vitézének és Madách Imre: Az ember tragédiájának megismertetése a világgal. S mindezt már 1924-ben sikerült véghez vinnie.

Méltán lehetünk büszkék nagy szülöttünkre, akinek nevét egy róla elnevezett utca is őrzi a világtalálkozó óta.