Fony községben született, ahol édesapja református lelkész volt. Lajos bátyja szintén a lelkészi pályát választotta.

Béla bácsi Sárospatakon végezte a teológiát. 1930-ban jött Szántóra káplánoskodni, majd megválasztották lelkipásztornak. 40 évig volt Szántó lelkipásztora. Az egész falut ismerte, hisz a nép között élt és oktatta őket.

Feleségül vette Vékony Gabriella vezető óvónőt. Együtt sokat tettek Szántó kultúrájának felemelkedéséért.

Első gyermekük Iluka jelenleg az Egyesült Államokban szintén református lelkész. Zsuzsa lányuk Alsózsolcára ment férjhez az ottani állatorvoshoz. Jelenleg már özvegy és Béla bácsi feleségével odaköltözött, amikor nyugdíjba ment. Gabi néni sajnos már meghalt, itt van Szántón eltemetve, ide vágyott megpihenni.

Béla bácsi rengeteg energiát fektetett a működése idején a templom és parókia rendben tartására.

1945-ben a két kisgyermekét Budapestre küldte anyósának sógorához.

Féltette őket, közben Budapest ostromát a két kisgyermek ott vészelte át. Rettenetesen idegeskedtek értük. 1945-ben sok emberen segített, akiket a németek, vagy a szovjetek akartak elhurcolni. Bátran kiállt az emberekért felekezeti hovatartozás nélkül. Amikor az összeszedett embereket elvitték Szovjetunióba munkára (nőket, férfiakat egyformán) minden szerdán este értük tartotta az Istentiszteletet addig, míg hazajöttek az elhurcoltak és nyugdíjba nem ment és elköltözött Alsózsolcára.

Közben sértetlenül hazakerültek gyerekei, anyósa. Nagy volt az öröm.

1944-ben az abaújszántói zsidó mártírok elhurcolását is megírta. Munkája bejárta a világot 84 példányban.

Egyik példánya Országos levéltárban megtalálható, a New York-i legnagyobb levéltárban is van egy példány. Jeruzsálemi polgármester is tulajdonosa egy példánynak.

Csupa szív ember, aki tenni szeret, tenni azokon, akiknek szükségük van rá.

Alsózsolcán is sokat helyettesítette az ottani lelkészt, de az már nem az Ő gyülekezete volt.