Abaújszántó Város Gondozási
Központja
„ …Mindjárt születésünk pillanatában
szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk.
Később, amikor betegségek gyötörnek
minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk
utalva.
Mivel életünk kezdetén és végén mások
törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni
másokkal?”
(Tendzin Gjaco: Törődni másokkal)
Az intézmény szociális alapszolgáltatást
biztosít, a szolgáltatások igénybevétele önkéntes.
Az
alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget
nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és
lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi
állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik
megoldásában.
A gondozási
központ a település lakosságának szociális szükségletfelmérése alapján
alakítja ki szolgáltatási formáit, a jogszabályi keretek között.
A szociális
szolgáltató, együttműködik az ellátási területén működő szociális,
gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi
szolgáltatókkal, jogi segítségnyújtó szolgálattal,
v
fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési
szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi
szervezeteivel,
v
pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a
kezelőorvossal.
A gondozási központ feladatait a szociális igazgatásról és a
szociális ellátásokról szóló1993. évi III. tv. szabályozza.
Az intézmény
megnevezése:
Abaújszántó Város Gondozási Központja
Székhelye:
Abaújszántó, Petőfi út 16. sz.
Telefon:
47/330-040
A Gondozási
Központ működési területe:
Abaújszántó teljes közigazgatási területe
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működési területe:
Abaújszántó, Göncruszka, Vilmány
Szervezeti felépítése
Ellátottak száma
Ø
Étkeztetés
42 fő
Ø
Házi
segítségnyújtás
33 fő
Ø
Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás ellátási formában 160 fő (160
készüléket üzemeltet)
(Abaújszántó 100, Göncruszka 30, Vilmány 30 készülék)
Ø
Nappali szociális
intézmény / Idősek Klubja / 20 fő
Ø
Étkeztetés
Célja,
feladata
A településen
élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek
vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az
étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját
lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.
Az ellátottak
köre:
Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább
napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak,
illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti
jelleggel nem képesek biztosítani.
A szolgáltatásért
az igénybevevők térítési díjat fizetnek.
Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az
étel
v
kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
v
elvitelének lehetővé tételével,
v
lakásra szállításával.
Az étel helyben fogyasztása esetén
biztosított
v
kézmosási lehetőség,
v
evőeszközök és étkészlet
használata,
v
kényelmes megfelelő számú
asztallal, székkel berendezett étkező.
Az étel házhoz
szállítását a gondozónők kerékpárral végzik.
Ø
Házi segítségnyújtás
Célja, feladata:
Olyan gondozási forma biztosítása, amely az igénybe vevő önálló
életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően – saját
lakásán, saját lakókörnyezetében biztosítja.
v
az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
v
az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok
ellátása,
v
a segítségnyújtás a higiénia megtartásában,
v
közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen
bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása),
v
segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való
kapcsolattartásában,
v
segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet
kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,
v
részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és
rehabilitációs programok szervezésében,
v
az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális
ellátásokhoz való hozzájutásban,
v
az előgondozást végző személlyel való együttműködés,
v
szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés
segítése.
A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi
és szociális alap- és
szakellátást nyújtó intézményekkel.
Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása
válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az
otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.
Az ellátottak
köre:
Házi
segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
v
azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására
saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
v
azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint
szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel
kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként
önmaguk ellátására képesek,
v
azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az
ellátási formát igénylik,
v
azokról a
személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe
történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló
életvitelük fenntartásához.
A házigondozó feladatai ellátása során
segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális,
szociális szükséglet:
v
saját környezetében,
v
életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,
v
meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével
biztosított legyen.
Biztosítani
kell:
v
az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
v
az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete
higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
v
a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok
elhárításában való segítségnyújtást.
A módosítás a házi segítségnyújtás alapvető tartalmi elemeit és szakmai
tartalmát pontosítja. Ez az ellátási forma az alapvető gondozás és az
alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el, segítséget nyújt az
önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás
körülményeinek megtartásában, valamint prevenciós szerepet tölt be,
hiszen segítséget nyújt a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében.
A szolgáltatás ma elsősorban időskorú személyek ellátását biztosítja -
2003. decemberi adatok szerint mintegy 49 000 fő részére nyújtottak
szolgáltatást a házi segítségnyújtás keretében, - azonban a tervezet
erősíti azt, hogy az életvitel fenntartásához nyújtott segítség
kiterjedjen más rászorult csoportokhoz tartozó személyekre is. Az
ellátási forma alapszolgáltatási jellegének erősítését, így egyúttal a
megszervezés személyi feltételeinek könnyítését célozza annak
egyértelművé tétele, hogy a szakápolási feladatok ellátása nem tartozik
a házi segítségnyújtás tevékenységei közé, azonban ebben az esetben is
természetesen fennáll a jelzési kötelezettség az otthonápolási szolgálat
felé.
Ø
Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás
Célja,
feladata:
Az otthoni ellátás
fejlesztéseként a jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és
szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő
használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve
pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett
felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
Ellátottak köre:
A szolgáltatás biztosításával a házi
segítségnyújtásban részesülő, esetenként szociális intézményi
elhelyezésre várakozó, a saját otthonában élő, de egészségi állapota
miatt segítségre szoruló idős, tartósan betegek biztonságérzetének
erősítése, valamint a szükséges segítségnyújtás minél gyorsabban történő
biztosítása a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében.
Működése: egy központi rádió adó-vevő
rendszer és az ellátást igénylő személy által hordott kis
jelzőkészüléken alapul, amellyel szükség esetén (pl: rosszullét, elesés
stb.) gombnyomással riasztható a központ, ahol hangjelzéssel egybekötve-
számítógép monitoron- azonnal megjelenik a riasztás ténye.
A
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gondozási formánál, a
központban lévő ügyeletes (gondozó):
v
értesíti elsősorban a házi
gondozót vagy a megadott személyt (hozzátartozó, szomszéd, önkéntes
segítő stb.), vagy
v
saját maga személyesen jár
el segélykérésnél, azonnal a helyszínre megy,
amely biztosítja
v
az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a
helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
v
a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges
azonnali intézkedések megtételét,
v
szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és
szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését.
A
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell:
v
a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot,
v
a segítségnyújtást végző gondozókat a (2) bekezdésben meghatározottak
szerint foglalkoztató szakmai központot.
v
a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett személyi
riasztóberendezést, átjátszó berendezést, a jelzés fogadására alkalmas
vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá ügyeleti személyi
számítógépet ügyeleti szoftverrel,
v
gondozó saját
felszerelése körében rendelkezik mobiltelefonnal, melynek
segítségével orvost, szükség esetén mentőt hív.
Egy szakmai központ keretében legalább 40, legfeljebb 70 időskorú vagy
fogyatékos személy otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A
diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése
és elérhetősége biztosított legyen.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben
működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő
nevének, címének, egyéb elérhetőségének és a jelzett problémának a
közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót.
Ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás önkormányzati társulás
keretében működik, a szakmai központot - közös diszpécserközpont
működtetése mellett - a gesztor önkormányzat területén kell kijelölni /A
társulás keretében ezt a feladatot Abaújszántó Város Önkormányzata látja
el. /
Ø
Nappali Elleátás /Idősek Klubja/
Célja,
feladata, ellátottak köre:
A elsősorban a
saját otthonukban élő:
v
tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk
miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására
részben képes személyek,
v
tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést
nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
v
harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy
önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve
autista személyek
v
részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas
kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik
kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak
napközbeni étkeztetését.
A Gondozási Központ
helyiségeiben működik.
A nappali
ellátásra vonatkozó szabályok módosítása alapvető strukturális és
szemléletbeli változást jelent. A nappali ellátások rendszerbeli helye
megváltozik, a korábban szakellátásként definiált szolgáltatási forma az
alapszolgáltatások közé kerül. A módosítás azt célozza, hogy a nappali
ellátás alapvetően egy nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló,
integráló szerepet betöltő ellátási formává váljon, amely hátterét
adhatja települési szinten az alapszolgáltatások összekapcsolásának és
ezáltal intézményi formaként történő megjelenésének. Ezzel egyidejűleg
lényeges szempont az, hogy a nappali ellátások bizonyos típusainak
jelentős fejlesztési forrásai jelentek meg az EU fejlesztési alapjaiban,
ezért 2006-tól jelentős kapacitásbővülés történik ezen a területen, így
a szervezeti integráció alapegységeként ezen szolgáltatási forma köré
szerveződő alapellátási integráció formáinak ösztönzése indokolt.
Lipták Lászlóné
intézményvezető
Mellékletek
Abaújszántó és Környéke
Önkormányzatainak Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás és Közösségi
Ellátás Társulásának házirendje
>>>
A Gondozási Központ közösségi
gondozójának munkaköri leírása
>>>
Abaújszántó és Környéke
Önkormányzatainak Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtási és Közösségi
Ellátási Társulásának szakmai programja
>>>
 |
