Messze földön híres volt a Szántón készült csizma , mely hirdette a szántói csizmadiák minőségi munkáját, magas színvonalú technikáját. Nem véltetlen, hogy az egyik legerősebb kézműves szervezetnek, céhnek, majd társulásnak számított minden korban.

Jelentősek voltak és ma is azok a szőlőműveléshez kapcsolódó kézművesipar: kádárok, bognárok, kovácsok. Meg kell említenünk a takácsokat, a vargákat, a gubásokat, a szűcsöket is, mint fontos mestereket.

Ma már kevesen űzik ezeket a hagyományos mesterségeket, félő, hogy lassan ki fognak halni. Igyekszünk megőrizni ezeknek a régi mesterségeknek a munkáit, technikáikat, módszereiket.

Településünkön több építőipari cég is található. Ezek mindegyike máshol is talál magának munkát, de bőven van helyben is munkájuk.

Meg kell említeni a Majoros és Társa Faipari kft.-t, ahol egyedi épületasztalos és bútorasztalos szerkezeteket gyártanak és építenek be igen magas színvonalon. Újabban jelentős megrendeléssel bír műemléki épületek felújításában, többek között a miskolci Református Deszkatemplom leégését követően a belső építészeti munkálatok helyreállítását is elvégezték, valamint a mádi zsinagóga belő átépítésének rekonstrukciójával Európa Nostra kitüntetést kaptak 2005. júliusában. További információ....

Vannak a településen útépítő vállalkozások is, melyek nemcsak helyi, hanem térségi, regionális munkákban vesznek részt, többek között az M3-as autópálya építésében is. Az iparnak ez az ágazata közel 69 főt foglalkoztat településünkön.

A 70-es években a Budapesti Kézműipari Vállalat kihelyezett üzemet épített, melyben könnyipari termékeket állítottak elő. A vállalat mai neve Fővárosi Kézműipari Rt., mely megőrizte korábbi alaptevékenységeit, és ma is közel 200 fő, többségében nők számára nyújt munkalehetőséget.

1994-ig településünkön volt Miskolc mellett a Piért Vállalat kereskedelmi lerakata 1975-től elsősorban területi szempontok miatt, mivel innen ki tudták szolgálni a zempléni és abaúji régió igényeit.

A Zentó-Piért Kft . tevékenységi körében sütőipari és általános zacskók, alufólia, folpack szatyrok gyártásával, papírzsebkendő-készítéssel, papír feldolgozással foglalkozott és ma is foglalkozik. A cég ma közel 50 főt alkalmaz.

A Start Rehabilitációs Vállalat . üzemében (1998-ban indult a működés) csökkent munkaképességűek dolgoznak, több mint 20 fő, akik zsebkendőt, tisztasági kendőt, toilet-papírt gyártanak.

Ez a nagy hagyományokkal rendelkező iparág ma csak nyomaiban fedezhető fel, pedig annak idején több malom is üzemelt a patakokon, és szinte az egész környék ide járt őrölni. A malmok különböző okok (árvíz, haláleset, csőd) miatt bezártak, megszűntették tevékenységüket, illetve átalakultak. Például a Takács-féle vízmalom helyén jött lére a Gőzfürdő.

Nagy lendületet vett az Aranyos-völgyben működő Murga andezit-kőbánya , mely lassan begépesült, majd 1962 után megszűntették. Fokozatosan megszűnt a Fehérhegyi kőbánya is, melynek anyagából a legtöbb ház épült fel Abaújszántón és környékén. Ma már a bányák újraindításának nincs meg a lehetősége, egyrészt, mert természetvédelem alá tartoznak, másrészt, pedig már gazdaságtalan lenne az újbóli működtetésük.

Jelentős méretű bányakitermelés folyt a Fehér-hegyi bányából is, mivel az itt bányászott fehér kő nagyon kedvelt és megfelelő alapanyagnak számított a település és a térség lakóházainak építésénél. A bánya időközben a gazdaságtalan kitermelés folytán megszűnt működni, ma elsősorban madárlelőhelyként van számon tartva.

A mindennapi friss kenyeret, valamint a pékféleségeket az 1954-ben alakult Egri Sütöde biztosítja, mely nemcsak településünket látja el, hanem beszállítói kapcsolatban áll a környék üzleteivel. A cég összesen 17 településre szállítja el termékeit kiflitől a buktán át a kalácsig minden pékféleséget. A péküzem a legmodernebb technikával van felszerelve, vezetékes földgázzal történik a kemencék fűtése. Az üzem rendelkezik a HACCP szabályozással is. 13 főnek ad munkát, megélhetést.

A két mezőgazdasági jellegű üzem, a két húsfeldolgozó-vágóhíd szintén fontos alapvető élelmiszereket állít elő. Mindkét cég rendelkezik mintabolttal, de az egész országban vannak mintaboltjaik.

Fontos megemlítenünk ezen a területen a volt „Sajt-üzem” helyén alakult céget, melyet a köznyelv csak „ Mókus üzem” -ként emleget, mivel itt vásárolták és dolgozták fel különböző célokra a kajszibarack magját, a mákot, a diót. Ma még ezekhez kapcsolódik a mogyoró, a méz előállítása, illetve egyes gyümölcsök aszalt formában történő csomagolása, értékesítése. A vállalkozás termékeinek nagy részét élelmiszerláncokhoz, bevásárlóközpontokhoz juttatja el.

1923-tól a mai gyógyszertár helyén Weismann nevezetű személy indította be a palackozott víz gyártását, majd ezt később átköltözött a Kiss útra, ahol már a Dobránszki család üzemeltette. 1952-ben államosították az üzemet, és ekkor a Földműves Szövetkezet indítja újra, majd innen is továbbköltözve a régi terménydaráló (ma Kossuth tér) mellé. Ebben az időszakban az ÁFÉSZ üzemelteti, majd kiadja vállalkozásoknak. Jelenleg Takács Árpád magánszemély működteti a Szemán úton. Termékeiket több kiszerelésben készítik el (van 2 literestől kezdve a 0,5 literes 4-féle ízű védőitalon át a ballonos szódáig minden) és szállítják el főként a környékbeli településekre (Erdőbénye, Tállya, Golop, Szerencs, Tokaj, Abaújkér, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, stb.).

A gumifutózó üzem az egykori Állami Gazdaság által kialakított gép- és szerelőműhely (TEFU) helyén jött létre a 80-as években. A cég ma is életképes tudott maradni a megváltozott piaci körülmények ellenére és így Abaúj egyetlen ilyen jellegű üzeme. Ma 25-30 fő dolgozik az üzemben, ahol új és újrafutózott gumiabroncsokat készítenek és értékesítenek a személygépkocsik és tehergépjárművek részére.