|
Abaújszántó helye és szerepe a településhálózatban
Abaújszántó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részében , a magyar-szlovák államhatár közelében , az Abaúj és Zemplén megyék, régiók találkozásánál , a Zemplén hegység nyugati oldalában , a Hernád-völgy bal partján található. Történelmi hagyományaiból fakadóan sokkal közelebb van az egykori központot jelentő Kassa városhoz (45 km), mint a megyeszékhelyi feladatokat ellátó Miskolchoz (60 km).
A település a vulkanikus eredetű a Zempléni-hegységhez tartozó hegyek (Sátor-hegy, Fehérhegy, Gyűr-tető) által körbezárt völgyben fekszik , a Tokaj-Hegyalja-i borvidék kezdőtelepüléseként. A település földrajzi elhelyezkedésének és sokszínűségének köszönhetően hagyományossá vált a szőlő- és bortermelés mellett az egyes takarmánynövények termelésén kívül a gyümölcstermesztés is (kajszibarack, meggyes, feketebodza, dió).
A településen keresztül haladt a Debrecen-Kassa-Krakkó kereskedelmi főútvonal , az északi régiók felé zajló kereskedést, és különösen a borkereskedelmet erre bonyolították le. (Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy mind Kassa, mind pedig Krakkó városának voltak a Sátor-hegyen szőlői, illetve jelentős mennyiségű szőlőt és bort vásároltak fel Abaújszántóról vagy ahogy akkoriban hívták: Szántóról.)
Településünk az Alföld és a Felvidék küszöbén található, mind északra, mind pedig délre fontos és forgalmas kereskedelmi és hadiút (ez utóbbinak többször is láttuk kárát) vezetett, melyen kiegyenlítődött az Alföld és a Felvidék mezőgazdasági és ipari termékeinek forgalma. A Felvidék fája és az Alföld búzájának, Tokaj borának cserehelye volt településünk mindazok mellett, hogy ezekkel a termékkel maga is rendelkezett.
Megállapíthatjuk, hogy Abaújszántó fontos kereskedelmi központként élte mindennapjait, élvezte ennek előnyeit, de ugyanakkor helyzeténél fogva gyakran ki volt téve a pusztításnak.
Elmondhatjuk azt is, hogy településünk egy nagyon szép, festői környezetben fekszik, hegyek által körülhatárolt völgyben, és kapuja a Hegyaljának is, de a gyönyörű szépségű Aranyosi-völgynek is. A település és a térség jövője szempontjából lényegi kérdés az, hogy az idegenforgalomban, a turizmusban milyen szintű és minőségű szerepet tud betölteni Abaújszántó.
A település mindig igyekezett megőrizni történelmi hagyományait , mind az építészet, mind a kultúra terén, és ezáltal a régmúlt emlékeit saját magában hordozza a lakosai és utódaik számára. Jelentős szerepet vállaltak református prédikátorai a magyar nyelv megszületésében Károlyi Gáspár mellett, míg az eszperantó hazai és nemzetközi elterjedésében dr. Kalocsay Kálmán játszott óriási szerepet, akinek tevékenységét az utókor is megfelelően értékelte.
Abaújszántó az egykori város (1390-1902), járási székhely (1873-1962, előbb a gönci, majd az abaújszántói járásé), nagyközség (1902-1950-ig, majd 1971-től folyamatosan) a mai napig a térség történelmileg nevezetes és kiemelkedő központja.
A ma is még hagyományos jellegzetességeit magában hordozó patinás kereskedelmi és ipari jellegű települést a II. világháborút követően igyekeztek visszafejleszteni , melynek csúcspontja az 1962-es járási székhely megszüntetése volt. A település 1971-ben történt ismételt nagyközségi cím elnyerése után indult meg a felemelkedés útján és ragadta lehetőségeihez képest ismét magához a térségi vezető szerepkörét (közös tanács, mgtsz kihelyezett iroda, stb). A fejlődés irányát és ütemét megtörte az 1989/90-es években lezajló rendszerváltozás (önkormányzatok önállósága, a társtanácsi települések leváltak, a mgtsz. feloszlott, illetve Szerencsre került a székhelye), de ma már ismét elmondhatjuk, hogy településünk azon az úton halad , melyet még akkor járt, amikor a térség igazgatási és gazdasági központja volt. A rendszerváltás utáni tíz év arra is alkalmas volt, hogy az idő próbára tegye azt, hogy Abaújszántó települése alkalmas-e a térségi vezető szerepkör és ezzel a városi rang viselésére? Ma már nyugodtan, minden felelősséget vállalva kijelenthetjük, hogy Abaújszántó megmérettetett, és nehéznek találtatott ebből a szempontból, és ezt nemcsak mi magunk, hanem a hozzánk látogatók , a térségben élők is elismerik.
Az Abaújszántó környéki települések két kategóriába sorolhatóak: egyik a népesebb, a borkultúrához jobban kötődő települések sora (Tállya, Mád, Monok, Erdőbénye), míg a másik az alacsonyabb lakosságszámú, inkább az abaúji régióhoz tartozó települések (Abaújkér, Abaújalpár, Sima, Baskó, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Arka). Mindezek a települések többsége önmagukban nem képes fenntartani a legtöbb intézményhálózatot ezért már a ma is társulásban kénytelen ellátni a kötelező feladatait (körjegyzőség, oktatási társulás, építésügyi társulás, gyermekjóléti, családsegítő szolgálat).
A nagyobb települések számára is sokszor hátrányt jelent az egyes jogszabályokból fakadó feladatok ellátása, de ezeket még – bár egyre nehezebben – de még meg tudják oldani, viszont sokkal nagyobb problémát jelent az , hogy nincs meg az igazi térségi összefogás azáltal, hogy ennek a mikrokörzetnek nincs városi rangú települése.
Települési kapcsolatok
Településünk elsősorban kitörési lehetőségként Németországgal próbált meg települési kapcsolatot kialakítani. Az erre irányuló próbálkozások eredményre vezettek mivel a volt NDK területéről Oberlungwitz , a mai Németország nyugati feléből, pedig Bad Swalbach településekkel sikerült kapcsolatot létrehozni, mégpedig olyan formában, hogy a települések képviselői már jelen is voltak a tavalyi ünnepségeinken. Ezeken a településeken kívül még kapcsolatot szeretnénk létrehozni azokkal a településekkel Hollandiában és Németországban , ahonnan a XVIII. század elején a település birtokosai a szász és sváb nemzetiségű lakosokat letelepítették. Ezen irányú törekvéseink még csírájukban vannak. A tavalyi esztendőben sikerült már elérnünk, hogy az egykori Magyarországhoz tartozó területeken (Erdély, Felvidék) kapcsolatot alakítsunk ki településekkel. Ezeket a kapcsolatokat nem sikerült még testvértelepülési szintre emelni, mivel ahhoz megítélésünk szerint több időnek kell eltelnie.
Rendhagyó és hagyományteremtő céllal indítottuk el az országban található „szántó” elnevezésű települések összefogását . Magyarországon hat ilyen település található szerte az országban (Zagyvaszántó – Heves megye, Zalaszántó – Zala megye, Koppányszántó – Somogy megye, Hercegszántó – Bács-Kiskun megye, Pilisszántó – Pest megye és Abaújszántó – B.-A.-Z. megye), amely lehetővé teszi, hogy a különböző kultúrájú és adottságú települések lakosai megismerhessék egymást és a többi települést, azok tájegységét, látványosságait . Ennek az összefogásnak az eredményeképpen sikerülhet országunkat is jobban megismernünk azzal, ha egymást meglátogatjuk. Szeretnék ezt a jellegű összefogást kiterjeszteni még külföldre is, mivel ott is találkozhatunk hasonló nevű településekkel.
Településünk tagja a Zempléni Településszövetségnek . A Tokaj -Hegyalja-i Borvidéknek köszönhetően abaúji településként egyedüli képviselői ennek a történelmi borvidéknek.
Külföldi és belföldi élő kapcsolatok
Ausztria:
- Palkau
(Látogatás Pulkauban 2005 szeptemberében képtár: -->Itt
Pulkau gyümölcstermesztése:
( látogatás és gyümölcslé kóstolás az 5. Ivónapon) -->>
- Waizenkirchen web:
www.waizenkirchen.at
Németország:
Románia - Erdély:
- Szolokma infó: itt
- Roadua
Magyarország:
|
