Abaújszántó a két mikrorégió , Abaúj és Zemplén megyék találkozásánál fekvő település, történetének kezdetétől fontos központi szerepet, kulcspozíciót töltött be a térség és a többi település életében. Előnyeit köszönhette természeti, földrajzi adottságainak, kedvező fekvésének, hiszen mindkét régió sajátos jellegzetességeit, különös ismertetőjegyeit magán hordozta, hordozza. Ez a kettőség a település és a közvetlen térség számára is évszázadokon át előnyt, pozitívumot jelentett: biztosította a kereskedést a körzetek között, megteremtette az igazgatási feltételeket, lehetőséget adott a színvonalas kulturális, művelődési életre.

Abaújszántó a XIX. század végén a XX. század elején a térség egyik legdinamikusabb , legpezsgőbb települése volt, mely fejlődésével, iránymutatásaival húzta maga után a többi települést is jó példával járva előttük. Ekkor volt nagyközségünk ún. „aranykora”, amikor is Kassa után a régió legnépesebb települése, biztosítva a közigazgatás minden egységével, a szórakozás, kikapcsolódás feltételeivel.

Sajnos a trianoni döntés , majd a II. világháború következtében együttjáró visszarendeződés , a zsidó vallású lakosság elhurcolása , és ezeknek betetőzéseképpen 1962-ben a járási székhely elvétele során bekövetkező változások az addig fejlődő településünket és a vele együtt gyarapodó községeket visszavetették az élet minden területén, többségüket a bizonytalanságba, egyfajta agóniába sodorták. A kedvezőtlen történelmi események következményeképpen a térség lélekszáma folyamatos fogyásnak indult, jóformán nincs is olyan település, ahol nőtt volna a lakosság lélekszáma az elmúlt 50-100 év viszonylatában. Felszámolásra kerültek a hagyományos piacok, kereskedelmi kapcsolatok, ez a gazdaság megtorpanásához vezetett, melynek válságából csak a legutóbbi években tudott egy bizonyos szinten kilábalni.

A települések zöme hosszú útkeresésbe fogott , de összességében megállapítható, hogy az akkori döntések és negatív események még ma is jelen vannak a mindennapokban és gátjai a térségi szintű felemelkedésnek, fejlődésnek.

Véleményünk szerint ezeket a helytelenül meghozott döntéseket a rendelkezésre álló eszközök segítségével, azok révén lehet csak úgy orvosolni , többek között azzal, hogy Abaújszántó újra visszakapná a 100 éve elvesztett városi, és 40 éve elvont térségi központi szerepét, rangját.

A kistérség egyik kitörési, felzárkózási pontja a turizmusban, az idegenforgalomban rejlő lehetőségek, adottságok minél szélesebb körű és mélységű kiaknázása lehet (lesz), melynek elindításában rendezvényein, települési kapcsolatain keresztül Abaújszántó már eddig is sokat tett és a jövőben is ezt az utat fogja járni.

Településünk közelében több városi címmel rendelkező település is van (Encs, Gönc, Szerencs), amely álláspontunk szerint egyáltalán nem hátrány , mivel a meglévő városok és remélhetőleg Abaújszántó várossá válása révén egy hatékony és eredményes rendszer alakulhat ki az egyes központok között annak révén, hogy mindegyik település a közvetlen térségére jellemző feladatokat, funkciókat fogná össze. Az ilyen irányú elmozdulás teheti lehetővé azt, hogy a megye elmaradottabb régiói, kistérségei elinduljanak a fejlődést , a gyarapodás útján.

Abaújszántó települése városként elsősorban adottságai és hagyományai révén a kereskedelem, az idegenforgalom központjának szerepét vállalhatja fel, melyet maximális mértékben a térség érdekében fel tud vállalni, és el tud látni.

A közvetlen környezetben lévő települések annyira kötődnek hozzánk, hogy a folyamatosan kialakításra kerülő és egyre több elvonást magukban hordozó döntések ellenére mai napig Abaújszántót tekintik a régió központjának, itt végzik el az ügyes-bajos dolgaikat – a hivatalos ügyeken kívül -, ide járnak vásárolni, szórakozni, művelődni.

Abaújszántó a Szerencsi kistérséghez (509. sz. statisztikai körzet) tartozva, annak Szerencs és Tokaj mellett egyik központjaként van meghatározva. A központi szerepkör felvállalása és minél eredményesebb ügyvitele szempontjából jelentősége van annak, hogy Abaújszántó a két említett már városi rangú település mellett szintén városi ranggal bírjon. Ennek hiányában a közvetlen mikrokörzetnek nem marad képviselete és az egyensúlyi helyzet nem jöhet létre, mivel mind Szerencs, mind Tokaj városi címüknél fogva hatékonyabban tudják összefogni a hozzájuk tartozó településeket és képviselni a közös érdekeket.