Abaújszántó erdőterülete majdnem annyi, mint a szántóterülete. Összefüggő zárt, jól kezelt középhegységi erdőség határolja körül településünket.

A fakivágások során arra törekedtek, hogy a kitermelt faanyagot mindig a megfelelő célra hasznosítsák: hordókészítésre, támasztókarónak, tűzifának.

Abaújszántót körbevevő erdők tulajdonjogát a Magyar Államot képviselő részvénytársaság, az Északerdő Rt. gyakorolja .. Ennek jogelődje a II. világháború után a Zemplén-hegységi Erdőgazdaság volt, melynek központja Sárospatakon székelt. 1970. évben a Keletbükki Erdőgazdasággal egyesülve jött létre a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az Északerdő rt. területi igazgatósága a Tállyai Erdészeti Igazgatóság , mely az abaújszántói erdők jelentős részét kezeli, gondozza. Az Igazgatóság összesen 24 településre vonatkozóan rendelkezik illetékességgel, ezek közül 14-ben található számottevő erdőterület, melyeknek összes területe 8.988 ha területet tesz ki. Ennek a területnek a 90%-át tölgy, a 10%-át fenyő borítja. Az Igazgatóság területére az Abaújszántót körülvevő erdőterületekből 837 ha terület esik. Az Igazgatóság rakodója Abaújszántón található, itt pakolják, rakodják fel az Igazgatóság által termelt faanyag jelentős részét.

Az erdőgazdálkodás mindig sok embernek adott munkát, főleg a rendszerváltozásig, mikor is a vasútállomás melletti fatelepről rengeteg faanyagot szállítottak el. A fatelep ma is létezik, de ma már magánkézben van, és egy asztalos-üzemet alakítottak ki területén, mely közel 30 főnek ad munkát.

Az állami cégen kívül létrejött több erdőbirtokosság is a 90-es évek közepén, melyek a magántulajdonban lévő erdőterületeket kezelik, igyekeznek a jogszabályi előírások szerint hasznosítani, művelni. Abaújszántón a magán kézben lévő erdőterületek kezelésére három erdőbirtokosság alakult, nevezetesen a Vajastető, a Nagymurga és a Krakkó Erdőbirtokosság.

Szerencsére még ma is működik a vasúti teherszállítás, amely jelentős könnyebbséget jelent a termelők számára.