Abaújszántó a Tokaj-Hegyalja-i borvidék egyetlen nem zempléni települése a 33 közül, az egyedüli abaúji település, és így nem az Abaúj-Miskolc borvidékhez tartozik. Településünk sorsa és fejlődése szorosan összefüggött a szőlőével, a borkereskedelemmel.

Kezdetének ideje már a homályba vész, de egyik írásos emlékünk ezzel kapcsolatban maradt fenn 1275-ből, mikor is az egri püspök bordézsma-jegyzéken Szántó adózóként szerepel. Szántót és környékét széles körben szőlőültetvények vették körül, melyek területe a mai napokra drasztikusan lecsökkent különböző okok (filoxéra-járvány, kereskedelem ill. a felvásárlópiac megcsappanása, stb.). A tridenti zsinat (1545-1563) hosszú ideje alatt Magyarország a zsinat részvevőit finom „Tokaji”-val örvendeztette meg. VII. Pius pápa az Abaújban termett „Tokajit” a következőképpen értékelte: „Quod de Santoviis mittit vigemia praelis, est újvarini gloria prima soli.”, amely magyarul így hangzik: „Amit a szántói földekről küld a szüret, az Abaúj első dicsérete”. Talán ezzel és az aszúborral indult el a Tokaj-Hegyalján termett borok karrierje, mely a Borok királyává, a királyok borává tette ezt borvidéket.

Sokat tettek a szőlő elterjedésében a Károly Róbert által betelepített olaszok is, akik új módszerekkel ismertették meg az itt élőket. Fontos esemény volt mikor Szatmáry György hercegprímás szántói szőlőjét és birtokát szülővárosára, Kassára hagyta, ugyanis ezzel Kassa városa is már érdekelt lett a szántói szőlőművelésben, bortermelésben, főleg akként, hogy jelentős felvevőpiac volt.

XVII. században kezdődik meg a szőlőlé tárolására, a bor érlelésére, tárolására kiválóan alkalmas pincék ásására, kiépítésére . Hatalmas, néhol összefüggő pincerendszerek jöttek létre. Településünk országos szinten egyedüli abban a tekintetben, hogy itt található meg a legnagyobb összefüggő pincerendszer (Arany János úti, Kőrössy-parti), valamint a legnagyobb hálózattal rendelkező pince is (Nagyborház). Ágainak hossza 1700 méter, fő ágában kisvasút is volt, sőt bormúzeumot is berendeztek ide, melybe az 1783-tól előállított borok mindegyike helyet kapott. Ma kb. összesen 450 pince található településünkön, de a többség magánházak mellett, vagy azok közelében helyezkedik el.

Jelentősek voltak az abaújszántói központtal rendelkező bornagykereskedő cégek (Teitelbaum-Beitel, Zimmermann, Flegmann, Biliczky Flórián), melyek az egész világon hozzájárultak a tokaji borok és Szántó népszerűsítésében. Ezzel biztos megélhetést nyújtottak a szőlőművelésből és bortermelésből élőknek. Már a múlt században igyekeztek a természeti csapások ellen védekezni, azzal is, hogy viharágyút állítottak fel a Sátor-hegy oldalában.

Súlyos csapást mért nemcsak ránk, hanem a többi szőlőtermő településre is a filoxéra-vész (1877-1881), mely a szőlőterületek 98%-át elpusztította. Sokan vesztették el munkájukat, megélhetésüket és már nem is kezdték újra, inkább kivándoroltak az országból a jobb megélhetés reményében

A korábbi szőlőterületek újratelepítésében Kassa városa járt elöl, amikor is közel 40 kataszteri hold területet telepített egymaga vissza. Ezzel ismét visszaadta az emberek reményét és hitét a szőlőtermesztéssel, borkereskedéssel kapcsolatosan.

A zsidó vallásúak részére a vallási előírásoknak megfelelő minőségű bort, „kóserbort” állítottak elő, melyeket más jelzéssel („Cos”) láttak el, és csak új gönci hordóban lehetett szállítani.

Fontosak voltak a szőlőműveléshez kapcsolódó események is , mint a szüret, a szüreti bálok, felvonulások.

Jelenleg ismét előtérbe került a szőlő, a bor jelentősége, úgy is mint megélhetési forrás, ezért településünk mindent megtesz a korábbi hagyományok felélesztése, újjáélesztése érdekében, már csak annál is inkább, mert egy közmondás szerint „a szőlő az a növények között, ami a vasárnap a hétköznapok között”. Tavaly már második alkalommal tartottunk szeptember utolsó szombatján „Szüreti felvonulást”, és elkészült a régóta óhajtott faszobor is melyet „Pincevédőként” nevetek el.

A szőlőműveléssel, a bortermeléssel kapcsolatos teendők ellátását az Abaúji Hegyközség látja el, melynek központja településünkön található. Tagjainak száma: 430 fő, szinte a megye minden részéből.