– Hosszú ideig mintegy két évtizeden át volt a sportkör elnöke. Ez a tevékenység biztosan sok szabadidejét lekötötte. Családja miként tolerálta ezt?
– Munkahelyemnél fogva sikerült munkaidőben sok sportügyet is elintézni. A telefonokat, levelezéseket a hivatalban intéztem. Persze a meccsek és a versenyek általában hétvégén voltak. Ezeken illett megjelennem. Feleségem elfogadta ezt a szenvedélyemet. Tudomásul vette, hogy ezt szeretem csinálni.
– Húsz évig volt a helyi sport élén. Biztosan sok élményben volt része. Néhányat ezek közül megosztana az olvasókkal?
– Kellemetlen emlékkel kezdem. Éveken át a járásiból azért nem tudtunk feljebb jutni, mert más településeket favorizáltak a járás vagy a megye vezetői. Sokszor voltunk a második helyen. Ezt nehéz volt elviselni. Ennek ellenére azt mondom: mind a járási, mind a megyei sportvezetéssel jó volt a kapcsolatunk. Az egészben az volt a leg-rosszabb, hogy a közönség soraiban elterjedt: a helyi vezetés nem is akarja a feljutást. Pedig ez nem volt igaz.
– Az anyagi hátteret is meg tudták volna teremteni?
– Igen. Az viszont tudni kell, hogy azokban az években még nem volt, olyan nagy pénz a futballsportban mint manapság. A tanácson kívül volt még támogató pl. az ÁFÉSZ és volt pártoló tagságunk is. Ez utóbbi is sokat pótolt. A tömegsport rendezvényeket szinte teljes egészében ebből a pénzből fedeztük.
– Mintegy húsz éven át volt sportvezető. Kikre emlékszik, akik Szántón kezdték a sportolást és később magasabb osztályba kerültek?
– A labdarúgók közül Feledi László, Pócs András, Trombitás István, Korhut János és Hórász Béla jut hirtelen eszembe.
– Azokban az években jellemző volt, hogy idegenből igazolt focisták
játszottak a csapatban?
– Egyáltalán nem. Maximum 1-2 labdarúgó volt a keretben, aki nem helybeli, de ők is a környékről érkeztek vagy itt tanultak a Mezőgazdasági Technikumban. Pl. Oláh Zoltán, Kozma Gyula, Gyebnár János, Ács Tibor, Orbán Béla és mások. Egyébként nem volt jellemző az idegenből igazolás a későbbiekben sem.
– Két évtized után miért köszönt le az elnöki posztról?
– 1987-ben munkahelyet váltottam, elmentem Abaújszántóról máshová dolgozni. Emiatt át kellett adnom a sportköri elnöki teendőket. Dr. Angyalos Lászlót választották meg elnöknek az 1987 februári közgyűlésen.
– Azóta milyen kapcsolatban van a sportkörrel?
– Amikor csak tehetem elmegyek a meccsekre, versenyekre. A foci - legyen az férfi vagy női mérkőzés - és a kézilabda is érdekel. Örömmel tölt el, hogy unokám is sportol. A szántói serdülő labdarúgó csa-pat tagja. Büszke vagyok, hogy a csapat az NB III-ban kitűnően helytáll. Ugyanúgy örülök a sikereknek, mint annak idején, amikor én voltam a sportköri elnök.
– Mit tapasztalt. A szántói lakosság igényli a magasabb osztályú futballt?
– Igen. Ezt az is bizonyítja, hogy még idegenbe is sokan elkísérik a csapatot. Nemrégiben például Mádon a sajtó szerint 500 néző szurkolt. Ebből legalább 300, fő szántói volt.
– Hogyan emlékszik vissza a szántói sportkör élén eltöltött 20 évre?
– Nagyon kellemes emlékeket őrzök. A sporton keresztül sok barátra tettem szert. Nem csupán a környéken, de az egész megyében.