Az 1979. évi járási szpartakiádot is megnyerte a kézilabda csapat és a területi döntőn is diadalmaskodott. A keretben az előbb felsoroltak szerepeltek.
1981-ben is csak szpartakiád szinten működött a kézilabda szakosztály. Ez egy egyesületi közgyűlésre készült beszámolóból derült ki.
Az ÉM 1984. január 12-i számában ír "Sportélet Abaújszántón" címmel egy hosszabb lélegzetű írást. Ebben ez áll: "A hatvanas években kétségtelenül sok sikert értünk el. Röplabdázóink az NB II-ben szerepeltek, kézilabdázóink a megyei I. osztályban játszottak…" Mondta az újságírónak Sotkó János sportköri elnök. Ugyanebben a cikkben a kézilabda sportág pillanatnyi helyzetéről azt mondta a klubelnök, hogy a kézilabda - több más szakosztályhoz hasonlóan - tömegsport alapon működik.

AZ EDZŐ ÁLMA EGY SPORTCSARNOK / Károlyi László /

Szikszón született Károlyi László. A Tanárképző Főiskola elvégzése után Abaújszántóra került az Általános Iskolába tanítani. A kézilabda sporttal még iskolás korában eljegyezte magát, de versenyszerűen futballozott is.
– Három éve szerveződött újjá Szántón a női kézilabda szakosztály - kezdte mondandóját Károlyi László a csapat edzője. - 2001-ben volt egy kitűnő diákolimpiai csapatunk, amelyet nem akartam teljesen szélnek ereszteni. Nem szerettem volna, ha ezek a tehetséges lányok elkallódtak volna. Ezért szerveztem meg a szakosztályt. Bíztatást adott az a két mérkőzés, amelyet a Tállya csapata ellen játszottunk. Jól sikerültek ezek az összecsapások. Ősszel már a harmadik idényt kezdjük a megyei bajnokságban.
– Miként sikerült az eddigi két szereplés?
– Az első évben hatodik, a másodikban hetedik helyen zártunk.
– A csapat összetétele változott az elmúlt két évben?
– A gerinc ugyanaz. Néhány játékos távozott ill. érkezett. Például Tállyáról igazoltunk két főt. Nem könnyű együtt tartani a csapatot, hiszen sokan továbbtanulnak, így csak a hétvégi meccsekre tudnak hazajönni. Többen abbahagyták a kézilabdát. Mindezek miatt folya-matosan szükség van az utánpótlásra. Ezt az iskolából oldjuk meg.
– A megyei bajnokságban nem kötelező teremben játszani. Ennek ellenére több csapat is csarnokban rendezi a meccseit. Nem furcsa ez a szántói lányoknak?
– Szerencsen és Mezőkövesden léptünk eddig pályára sportcsarnokban. A lányok diákolimpiákon sokszor játszanak teremben, így na-gyon nem volt idegen számukra.
– Ennek ellenére gondolom egy szántói csarnoknak örülnének?
– Természetesen. Nem csak a kézilabdázók hanem az egész város örülne ennek. Az iskolai tornaterem ugyanis kicsi.
– Kik támogatják a csapatot?
– Az önkormányzat. Amikor elindultunk akkor is mellettünk álltak és azóta is támogatnak bennünket. Az utóbbi időben néhány szponzortól is kaptunk némi támogatást.
– Az utazást hogyan oldják meg?
– Az önkormányzat és a szülők megoldották eddig ezt a problémát.
– Milyen az érdeklődés a kézilabda iránt a városban?
– A bajnoki mérkőzéseinken kb. 80-100 néző szokott lenni. Ez úgy vélem elfogadható a szakosztály múltjához és eddigi eredményeihez képest.
– Amatőr szinten működik a szakosztály?
– Igen. Mindössze két játékos - aki nem szántói - kap utazási költségtérítést. A meccsekért senkinek sem jár prémium vagy fizetés.
– Noha a szakosztály csak két éves múltra tekinthet vissza gondolom történt olyan esemény, amelyre szívesen emlékszik vissza?
– Emlékezetes, hogy az első évben, amelyen elindultunk a megyei bajnokságban a gólkirály tőlünk került ki.
– Milyen a szakosztály felszereltsége?
– A legszükségesebbek rendelkezésre állnak. Mivel bitumenes pályán edzünk és játszunk gondot okoz az, hogy sok labdát "megeszik" a pálya. Ha egy labda egy évet kibír az már jónak számít.
–Hány edzést tartanak hetente?
– Kettőt, kivéve a felkészülési időszakot, akkor heti 4-5 edzés van.
– Terveik a jövőre nézve?
– Hosszú távra tervezünk. Két-három éven belül szeretnénk a megyei bajnokság egyik meghatározó csapatává válni. Később, ha stabil hátteret tudunk biztosítani, akkor 4-5 éven belül az NB II-be jutást is kitűzhetjük célként.
– Milyen a kapcsolatuk a megyei szövetséggel?
– Jónak mondható, nincs ezen a téren gondunk.
– Hány csapat vesz részt a megyei küzdelmekben?
– Nyolc. Az alapszakasz után jön az élcsapatok részére a rájátszás.
– Mit szól a családja a kézilabda szenvedélyéhez?
– Miután nagyon sok szabadidőmet elveszi nem nagyon örül a feleségem ennek, de tudomásul vette, hogy ez hozzátartozik az életemhez.