Abaújszántó és térsége - földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően - természeti értékekben rendkívül gazdag . A község a Szerencs-patak völgyében terül el, keletről a Zempléni-hegység határolja.

Éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 9-9,5 C, az évi napfénytartam 1900 óra. A fagymentes napok száma 180 körüli, a legmelegebb nyári nap maximum hőmérsékletének sokévi átlaga 33 C, a leghidegebb téli napé -17,5 C. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli .A hótakarós napok száma átlagosan 40 nap, a maximális hóvastagság átlaga 15-18 cm.

A település növényvilága

Növényföldrajzi értelemben a magyar flóratartomány ( Pannonicum) északi középhegységi flóravidékének egyik önálló flórajárásához ( Tokajense ) tartozik.

Potenciális erdőtársulásai az északi kitettségű lejtőkön és az üdébb völgyekben a gyertyános és a cseres tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum, Querco petraee-cerris).A száraz, déli lejtőkön a melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum pubescenti-petraeae) a jellemzőek. A cserjeszintben gyakori a törpemandula (Amygdalus nana), a húsos som (Cornus mas), a galagonya (Crataegus monogyna) valamint a kányabangita (Viburnum lantana). A lágyszárú szinten dominálnak a szárazságtűrő pusztai vegetáció jellegzetes fajai, mint az árvalányhajak (Stypha sp.), különböző fűfélék (Festuca sp., Agropyron intermedium) és a nősziromfélék (Iris pumila, Iris variegata).

A település állatvilága

Az állatvilág változatosságát is nagymértékben befolyásolja az, hogy a település a Zempléni-hegység és az Alföldi földrajzi régió határán fekszik. A községet átszelő Szerencs-patak és Aranyosi-patak több ritka halfaj migrációs útvonal a hegyvidéki gyors folyású szakaszok és nagyobb folyóink között. A kétéltűek számos képviselője él a vizes élőhelyeken és páradús szurdokvölgyekben, pl: Foltos szalamandra (Salamandra salamandra), sárgahasú unka (Bombina variegata). Hüllők közül gyakori a zöld gyík (Lacerta viridis), és ritkán, de előfordul a keresztes vipera (Vipera berus) is. A madarak nagy fajszámban figyelhetők meg a településen és környékén, de két faj kiemelt jelentőséggel bír. Mégpedig az uhu (Bubo bubo) és a kövirigó (Monticola saxatilis). Emlősök közül ritka fajként említhető a vadmacska (Felis silvestris), valamint a denevérek.

Természetvédelmi szempontból értékes területek a település közigazgatási határain belül:

A lakott terület közvetlenül határos a Sátor és Krakkó-hegy, a Kőbánya, kicsit messzebb esik a Sulyom-hegy. Az említett helyek közös tulajdonsága, hogy a helyi Önkormányzat élve törvény adta jogával határozatában Önkormányzatilag Védett Területté nyilvánította őket. Ez azt bizonyítja, hogy a település és annak vezetése nagyon régóta ismeri a község természeti értékeit. Lehetőségeit felhasználva akarja, hogy ezen értékek fennmaradjanak a jövő generációinak is.

Az önkormányzatilag védett terület kiterjedése megközelítőleg 7 ha.

Az önkormányzat nem foglalkoztat külön őrszemélyzetet az értékek védelmére. Jelenleg nincs kidolgozva kezelési terv az önkormányzatilag védett területek vonatkozásában, de szándékában áll azt megcsináltatni az Önkormányzatnak. A védelem mellett e területek jelentős szerepet játszhatnak az oktatásban és az idegenforgalomban.

Értékesek, de nem védettek a település határában található erdők . Az ismertsége és látogatottsága mellett kiemelkedő értékekkel bír az Aranyosi-völgy , mely részben a település közigazgatási egységéhez tartozik.

Más szempontból, de értékes a volt Patay-kastély parkja .

Világörökségi címmel járó teendők

Az elmúlt esztendőben az ENSZ UNESCO szervezetének döntése alapján a Tokaj-Hegyalja Borvidék a világörökség része lett 26 településsel , köztük Abaújszántó is. Ez az döntés azon alapult, hogy a térség egységes képet alkot, melyet az egész emberiség számára meg kell őrizni , mert egyetemes természeti és kulturális értékkel bír. A világörökség részeként nekünk is sokkal komolyabb feladatokat kell telejsítenünk a környezet- és természetvédelem, valamint a tájegység látképének megőrzése, a hagyományos szőlőfajták termesztése és művelése érdekében. Törekednünk kell arra , hogy ne alakuljanak ki már a jövőben illegális szemétlerakóhelyek, folyékony hulladékkal se szennyezzük talajvizeinket. Ezt a célt szolgálná a szennyvízcsatorna-hálózat minél előbb történő kiépítése is, mert ez lehetővé teszi a település szennyvízének zárt rendszerben történő elvezetését, és a tisztítótelep segítségével szűrését, ülepítését. Bízunk benne, hogy ez az infrastrukturális beruházás is minél előbb megvalósul.